Először is, fontos tudnod, hogy a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj. Az érintett munkavállalóra nem alkalmazhatóak a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó szabályok sem munkajogi, sem társadalombiztosítási szempontból. Ez az ellátás a korábbi, 2012 előtt lehetséges korai öregségi nyugdíjak helyébe lépett, és a nyugdíjkorhatár betöltéséig kerül folyósításra az érintett személy részére. Azután a juttatás ismét öregségi nyugdíjjá, az ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjassá válik.
A munkavállalás feltételei
Ebben az időszakban munkát is lehet vállalni, de csak korlátozások mellett. Évente a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosáig, azaz 2021-ben változatlanul 2.898.000 forint összegig végezhető munka, mert január 1-jén még a 161.000 forintos minimálbér volt érvényben. (Ez az összeg például havi 241.500 forintos munkabérrel érhető el, ha a teljes évben fennállna a foglalkoztatás.) Ebbe azok a keresetek számítanak bele, amelyek után nyugdíjjárulékot, 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie az ellátásban részesülő személynek. A korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, ezért a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó járulékfizetési mentesség nem vonatkozik ezekre a munkavállalókra. A korlátozásnál csak a munkabér összege számít. Annak nincs jelentősége, hogy részmunkaidős vagy teljes munkaidős foglalkoztatás történik-e.
Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy több helyen dolgozik, kereseteit össze kell számítania a kereseti korlát szempontjából.
Ha ennél az összegnél többet keresne a munkavállaló a naptári év folyamán, a következő hónap első napjától december 31-ig az ellátás szüneteltetésre kerül. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerülne sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni a nyugdíjfolyósító szerv részére. Ha a munkavállaló év közben eléri a nyugdíjkorhatárt, január elsejétől addig az időpontig vonatkozik rá a kereseti korlátozás.
A kereseti korlát túllépését nem neked, hanem a munkavállalódnak kell figyelnie és bejelentenie a nyugdíjfolyósító szervhez.
Már a munkaszerződés megkötésénél célszerű figyelnetek a kereseti korlátozásra, és eldönteni, hogy teljes munkaidőben dolgozzon-e a munkatárs, amíg az évben el nem éri a kereseti korlát összegét, a 2.898.000 forintot. Ez legjobban határozott idejű munkaszerződéssel oldható meg, a munkarend további részleteiről közösen dönthetnek a felek. Próbaidőt mindkét esetben ki lehet kötni a munkaszerződésben.
Annak természetesen nincs akadálya, hogy a nagy tudású, jó szakembert jól megfizessük, ha vállalja, hogy a korhatár előtti ellátása az év folyamán egy ideig szüneteltetésre fog kerülni a magas fizetése miatt. Ezzel a fizetéssel hosszabb távon is jól járhat a munkatárs. Amikor betölti a nyugdíjkorhatárát, kérheti, hogy a korhatár előtti ellátás mellett folytatott legalább háromszázhatvanöt nap keresőtevékenysége alapján az ellátása újraszámításra kerüljön. A magasabb fizetés magasabb összegű nyugdíjat adhat majd.
Munkajogi helyzet
Munkajogi szempontból úgy kell kezelni a korhatár előtti ellátás mellett dolgozó munkavállalót, mint a többi aktív munkatársat. Díjazásánál teljes munkaidő esetén legalább a minimálbért (2021. február 1-jétől 167.400 forint / hó), illetve, ha a munkakörre középfokú iskolai végzettség vagy szakképzettség van előírva, a garantált bérminimumot (2021. február 1-jétől 219.000 forint / hó) meg kell adnod. A nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó külön szabályok rá nem vonatkoznak. Így, ha a munkaviszonyát nem közös megegyezéssel, hanem munkáltatói felmondással akarjuk megszüntetni, a felmondást indokolni kell, és végkielégítés is jár. A végkielégítés emelt összegű lesz, ha a munkavállaló öt éven belül éri el a nyugdíjkorhatárát. Az emelt összegű végkielégítés a munkaviszony hossza alapján számított végkielégítésen felül további egy-három havi távolléti díjnak megfelelő összegű többletet is jelent ahhoz igazodva, hogy mióta van alkalmazásotokban a munkatárs.
Betegszabadságot és fizetett szabadságot is köteles vagy biztosítani neki.
Társadalombiztosítási helyzet
A munkavállaló a munkabére után társadalombiztosítási járulékot fizet, így jogosult lesz táppénzre és baleseti táppénzre is. A munkaviszony nyugdíjra jogosító szolgálati idővel jár, és a nyugdíjkorhatár betöltésekor az így szerzett legalább háromszázhatvanöt nap szolgálati idő és munkabér alapján kérhető az ellátás újraszámítása.
Mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó munkáltatói adókedvezmény nem igényelhető. A munkáltató ilyen esetben is köteles szociális hozzájárulási adót (15,5%) és szakképzési hozzájárulást (1,5%) fizetni.
Előbb-utóbb a korhatár előtti ellátásban részesülő munkatársaid nyugdíjasok lesznek. Ez nem jelent akadályt a további foglalkoztatásukban. Tudj meg mindent a változásokról ebből a cikkünkből!
A mytime.jobs végre megnyitotta kapuit! Nyitási akciónk keretén belül párszáz forintból hirdethetsz állásokat. Oldalunkon több tízezer regisztrált jelentkező vár már a megfelelő ajánlatra! Tudj meg többet a kezdeményezésről ide kattintva, vagy hirdesd meg nyitott pozícióitokat itt.
Cikkünk Molnárné Dr. Balogh Márta jogász, munkajogi és társadalombiztosítási szakember hozzájárulásával készült. A cikk a megjelenésekor hatályban lévő jogszabályi rendelkezések alapján készült, az időközben esetleg bekövetkezett jogszabályváltozásokat nem tartalmazza. Kérjük, erre feltétlenül legyél figyelemmel.
